Minap az alábbi levelet küldtem el Dénes Sándornak, Nagykanizsa MJV polgármesterének. Ha lesz válasz, természetesen azt is közzéteszem.

Tisztelt Polgármester Úr!

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2016.06.30-i közgyűlésén a 7. napirendi pontban tárgyalta a „Javaslat a Kanizsa Rehab Nonprofit Kft.-vel kapcsolatos döntések meghozatalára” című napirendi pontot, melynek keretében a Kft. gazdálkodásával kapcsolatban kérdéseket tettem fel, és az ülésen azzal az indokkal, hogy azok nem a tárgykörhöz tartoznak – nem kaptam választ. Ezért most az ott felvetetteket írásban is megismétlem.

Birtokomba került egy, a Nagykanizsai Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya által 2016. január 28-án hozott határozat másolata, melyet a határozat tartalma szerint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata is megkapott, így Ön erről tudomással bír.

A határozat tárgyában történt bejelentés ügyében ugyan a határozat bűncselekmény hiányában megszünteti a nyomozást, ugyanakkor az irat tartalmaz olyan megállapításokat, melyek tisztázása véleményem szerint szükségszerű. Egyben szeretném tudni, hogy mi az Ön, mint tulajdonos önkormányzat képviselőjének álláspontja az ügyben, mivel az közpénzek felhasználását érinti.

A fent hivatkozott határozat megállapítja, hogy a Nagykanizsai Szociális Foglalkoztató Nkft. (ma: Kanizsa Rehab Kft.) a vizsgált időszakban két alkalommal is 2012-ben, illetve 2013-ban közvetve (egy-egy másik cég közbeiktatásával) üzleti kapcsolatban állt a Léránt Matrac Kft-vel. Az első esetben alapanyagot vásárolt tőle úgy, hogy a közbeiktatott cég ugyanazon az áron értékesítette az alapanyagot, mint amennyiért azt a Léránt Matrac Kft-től vásárolta, és előfordult, hogy az alapanyag a Léránt Matrac Kft. autójával került leszállításra. A másik esetben a Léránt Matrac Kft. közvetve bérmunkát végzett a Nagykanizsai Szociális Foglalkoztató Nkft. részére. Mindkét esetben a megrendelő a Nagykanizsai Szociális Foglalkoztató Nkft. volt, a szállító pedig (közbeiktatva egy másik céget) a Léránt Matrac Kft. Tehát a közpénz a Léránt Matrac Kft. felé került kifizetésre mindkét esetben.

A nyilvános cégadatok alapján a Léránt Matrac Kft. ügyvezetőjének lakcíme megegyezik a Kanizsa Rehab Kft. ügyvezetőjének lakcímével, és mivel vezetéknevük is azonos, azért feltételezhető a rokoni kapcsolat.

Miután a Kanizsa Rehab Kft. (Nagykanizsai Szociális Foglalkoztató Nkft.) 100%-ban az önkormányzat tulajdonát képezi az ügyvezető felett pedig a munkáltatói jogokat közvetlenül Ön gyakorolja, az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni Öntől az üggyel kapcsolatban:

1. Morálisan elfogadhatónak tartja-e, hogy a város tulajdonában álló cég ügyvezetője - ugyan egy másik cég közbeiktatásával, de – saját rokonával üzletel? Az, hogy nem tudott a Kanizsa Rehab Kft. ügyvezetője a valódi beszállítóról, vagy bérmunkát végző cégről, elég valószínűtlen az azonos lakcím miatt is.
2. Amennyiben nem, történt-e felelősségre vonás az ügyben?
3. Feltárta-e, mint a tulajdonos önkormányzat képviselője, hogy milyen nagyságrendben történtek ezek a számlázások egy másik cég közbeiktatásával a Léránt Matrac Kft-től?
4. Kiderült-e, hogy ezen számlák esetében a piaci árhoz képest milyen árakon teljesítettek a szállítók? És ebből fakadóan történt-e valamiféle károkozás?
5. Megvizsgálták-e azt, hogy csak a fent feltárt esetekben volt ez a közvetett szerződés, vagy ez többször is előfordult az elmúlt években?

Válaszai, és az ügyben tett lépések véleményem szerint kiemelt jelentőséggel bírnak, hiszen azok megmutatják, hogy a közpénzek átlátható és morálisan elfogadható felhasználása mennyire fontosak az Önök számára.

Tisztelettel:

Horváth Jácint, önkormányzati képviselő

És megérkezett a semmitmondó válasz is, ami szintén letölthető.

A Régiók Európai Bizottsága 118. plenáris ülésén kiemelten foglalkoztunk az acélipar helyzetével, a kínai dömpinggel. Vendégünk volt ezügyben Elzbieta Bienkowska belső piacért,valamint ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos. Nagy számban érkeztek német acélmunkások, akikkel az ülés előtt találkoztak a Régiók Bizottsága vezetői.

Minket a többek között a Dunaferr miatt érint különösen a téma, mint látható az elmúlt napok hírei alapján, hogy a Dunaferr is nehéz helyzetbe került a nyomott áron érkezett acéltermékek miatt. Mindez annak következménye, hogy Kínát piacgazdaságnak ismerték el az EU vezető (a DK az Európai Parlamentben nem szavazta ezt meg). Ugyanakkor piaci szabályozással még befolyásolni lehetne ezt a folyamatot, ezt ugyanakkor az Európai Tanács (kormányfők) blokkolja folyamatosan.

Javaslatokat tárgyaltunk meg és fogadtunk el a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról, az Európai Bizottság 2017. évi munkatervéről. Különleges témaként került be az ülésre az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos előterjesztés, ahol gyakorlati példákat is megvitattunk. A hulladékokról szóló irányelveket módosító javaslatok is napirenden vannak, ezeket is megvitattuk.

Egy hét múlva lesz a brit kilépésről szóló népszavazás Nagy-Britanniában. Mivel itt mindannyian úgy gondoljuk, hogy a briteknek a közös európai térségben a helye továbbra is, kifejeztük bátorításunkat feléjük, szeretnénk, hogy maradjanak! 

Második nap nagy vita alakult ki az EU bővítési stratégiájának elfogadása kapcsán. Annak ellenére, hogy egy értékes és jól összerakott vélemény került elénk Magyar Anna (Fidesz) munkája által, sajnos egy pontban egy jelentőse vitát kiváltó mondat is belekerült, mely szerint  Régiók Bizottsága "hangsúlyozza, hogy fel kell lépni a radikalizálódás, a szélsőségek és a terrorizmus, valamint a külföldi harcosok problémája ellen, mindenekelőtt meg kell akadályozni a fiatalok radikalizálódását, hogy ne kallódjanak el, ehelyett inkább hiteles kilátásokat kell nyújtani a foglalkoztatás és az oktatás terén, meg kell erősíteni a sokszínű helyi közösségeket, ezen belül meg kell őrizni és tiszteletben kell tartani identitásukat, kulturális és vallási örökségüket, és ezáltal Európának a keresztény kultúrájában gyökerező alapvető értékeit. Arra kéri ezért a helyi közösségeket, hogy támogassák a toleranciára és a megbékélésre való nevelést, a kormányokat pedig arra, hogy ezt segítsék elő;". A baloldal és a liberálisok emiatt nem támogatták a javaslatot, azonban a néppárti többség vezetésével elfogadták azt. Hangsúlyozni kell, hogy itt alapvetően nem azzal van a baj, hogy a kereszténységre hivatkozunk, hanem az,hogy csak arra. Európa keresztény múltja meghatározó ugyan, de nem kizárólagos, és ez sok állampolgár családjának múltját, történelmét sérti.

 A második napirendként tárgyaltuk "A radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem: megelőző mechanizmusok helyi és regionális szinten" napirendet, nem különösen kell hangsúlyozni, hogy mennyire fontos előterjesztés ez most.  Nagyon jó volt hallani, hogy Birgit Honé, a németországi Alsó-Szászország államtitkár asszonya pozitív gyakorlati példákat hozott fel az integrációra, és kiemelte, hogy kellő tenniakarással sok kérdésben jelentős előrelépéseket lehet elérni!

Az OECD főtitkár-helyettesével, Mari Kiviniemivel az európai régiók és városok számára a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat vitatta meg a Régiók Bizottsága.

Emellett az ülés részeként az Európai Vállalkozói Régió díj kiosztására is sor került: Alsó-Ausztria, Nyugat-Görögország és Extremadura (Spanyolország) régiók kapták a díjat az idei évben.

Az eseményről készült videoösszefoglaló is elérhető.

Tegnap az alábbi előterjesztést adtam be a június 30-i közgyűlésre: 

Dénes Sándor polgármester úr részére

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.

Tárgy: Véleménynyilvánítás, döntés kezdeményezés Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) j) pontja alapján

Tisztelt Polgármester Úr!

Az alábbiakban küldöm Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2016. június 30-i soros közgyűlésére készített előterjesztést. Kérem, hogy az előterjesztést vegye fel a közgyűlés napirendjei közé.

ELŐTERJESZÉS Nagykanizsa MJV Közgyűlésének 2016. június 30-i soros ülésére

 Tisztelt Közgyűlés!

A Magyar Országgyűlés napirendjén van a T/10729 sz. törvényjavaslat, amely újra jelentősen átalakítja a közoktatás rendszerét. Ennek keretében az állam elveszi az általános és középiskolák működtetésének lehetőségét és felelősségét azoktól az önkormányzatoktól, melyek eddig önként vállalt feladatként ezt megtehették.

Nagykanizsa MJV Önkormányzata a közoktatás 2013. évi államosítása előtti évtizedekben a dél-zalai térség legnagyobb iskolafenntartó önkormányzata volt.  Erős szakmai hátteret, kiszámítható finanszírozási, működési lehetőséget biztosított az intézményeknek, saját, hazai és uniós forrásokból jelentős felújítások zajlottak.  Mindezzel a város színvonalas iskolahálózatot hozott létre, amely térségi központként átlátható és értelmezhető a szülők és diákok számára is. Gazdaságos, jól tervezhető, működtethető, irányítható rendszer jött létre így. A városi döntéseknek van „arca”, testületek hozták meg az iskolákat érintő döntéseket.

Nagykanizsa MJV Önkormányzata az államosítás után is vállalta az iskolák működtetését jelentős saját forrás bevonásával, EU-s pályázatokkal (igaz, hogy sokkal több fejlesztési forrást is elbírt volna az intézményhálózat). Az Önkormányzat továbbra is jó gazdaként viselt gondot iskoláira, noha az oktatási-nevelési kérdések már kívül estek a hatáskörén. A városi iskolákban ismeretlenek voltak azok a mára már mindennapossá vált problémák, amelyek a KLIK működtetésébe átkerült iskolákban jelentkeztek.

A fent említett törvényjavaslat most ezt az utolsó kapcsot is elvágná az iskolák és az Önkormányzat között, csak egy hajszálnyi beleszólási lehetőséget hagyva a nem fontos kérdésekbe. Emellett a törvényjavaslatban semmi nem garantálja a fejlesztések folytatását, azt a szoros kapcsolatot a város és az oktatási intézmények között, ami eddig megvolt. Semmi nem garantálja, hogy az a szerves kapcsolódás, ami az államosítás első köre óta megkopott ugyan, de valamennyire megmaradt – tovább él.

Ez az intézkedés – mint az elmúlt 6 év oly sok központi intézkedése - is ellentmond a szubszidiaritás elvének. Ezentúl általunk számonkérhetetlen hivatalnokok hozzák majd a döntéseket Nagykanizsa MJV Közgyűlése és a Humán Bizottság helyett. Mindezek mellett egy ún. „Szolidaritási hozzájárulással” is sújtja a kormány az iskolával rendelkező önkormányzatokat a következő évtől.

Tisztelt Közgyűlés!

Mindezek megakadályozása érdekében azt javaslom, hogy Nagykanizsa MJV Közgyűlése élve Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) j) pontjában megfogalmazottak szerint nyilvánítson véleményt, kezdeményezzen döntést a jelenleg T/10729 sz. törvényjavaslatban szereplő, Nagykanizsa MJV Önkormányzatát és a magyar állampolgárokat hátrányosan érintő javaslatok ellen.

Határozati javaslat:

Nagykanizsa MJV Önkormányzata úgy dönt, hogy:

1. Felkéri a Polgármestert, hogy Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) j) pontja alapján nyilvánítson véleményt, kezdeményezzen döntést a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervnél a Nagykanizsa MJV Önkormányzat működtetésében lévő általános- és középiskolák működtető-váltásának megakadályozása érdekében.
2. Továbbá felkéri a Polgármestert, hogy a tárgyalás eredményéről tájékoztassa a Közgyűlést soron következő ülésén.

Határidő: azonnal

Felelős: Dénes Sándor polgármester

Nagykanizsa, 2016. június 7.        

Horváth Jácint

önkormányzati képviselő

(kép forrás: pixabay.com)

Egy héttel azután, hogy rendkívüli közgyűlést hívott össze Dénes Sándor polgármester azügyben, hogy a kiskanizsai focipályára vásároljanak a Puskás-stadion székeiből, rendes közgyűlés is következett április 28-án. 

A legtöbb napirend a város gazdasági társaságainak tavalyi beszámolóját és idei üzleti terveit érintette. Ezek közül néhány dolgot említenék csak meg ezen a fórumon, a közgyűlésen jóval többet szóltam róla.

A Kanizsa Médiaház Nonprofit Kft. (Kanizsa TV és újság) megér néhány további szót is. A Kanizsa TV esetében tavaly az üzleti terv 35 millió Ft személyi jellegű kiadást tervezett, amiből az év végére több mint 44 millió Ft személyi jellegű kiadás lett. Ugyan a TV jelenlegi vezetése visszafelé mutogat, de ha megnézzük személyi jellegű költségek kiadásait a tavalyi év feléig, akkor jól látható, hogy itt még "csak" - 2,5 millió Ft volt az eltérés, ez év végére -11 millió Ft-ra emelkedett a tervhez képest (az üzleti tervet a cég nem módosította év közben). Azaz a -11 millió Ft-ból e téren -8,5-öt hoztak össze a második félévben. A cég év végére "csak" -3,6 millió Ft veszteséget könyvelt el, de ha nem emelkednek ilyen drasztikus mértékben a bérek és járulékok, akkor ez bőven nyereséges lehetett volna. A nyereség oka pedig az lehet, hogy a tervezettnél jóval több anyagot kellett az MTVA felé beszállítania menekülthelyzet miatt, ami ebben az időben Dél-Zalát is érintette. 

Ugyanakkor kiderült, hogy azok a munkatársak, megbízási szerződéssel dolgozók, akik az MTVA felé készítik az anyagokat, megkapják saját zsebbe az ebből befolyó bevétel 20%-át!!! 

Kisebb vita alakult ki a VIA Kanizsa Kft. eredménykimutatása szerint elért 23 millió Ft-os nyereségről. Ennek egyik része ugyanis egyértelműen fellelhető abban, hogy pl. a hóeltakarítás 35 millió Ft-ba került a cégnek, és a város felé 50 millió Ft-ot számlázott ezért. Itt keletkezett közel 15 millió Ft nyereség, a másik oldalon pedig tavaly novemberben 14 millió Ft plusz juttatást kért a társaság, mivel nem látta biztosítottnak a közvilágítás fedezetét. E két tétel maga több, mint a realizált nyereség. Igazán nem is baj, ha nyereség keletkezik, de azt nem terjesztette elő a város vezetése, hogy idén ennyivel kevesebbet fizessünk számukra, amit sok másra is lehetne költeni.

A Nagykanizsai Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. tavalyi beszámolója kapcsán pedig azt emelném ki, hogy azzal, hogy a városrehabilitációs projektek csúsztak, és az uniós pénzek nem finanszírozták a menedzsment működését, ezt saját zsebből kellett megtenni, ami tavaly 7 millió Ft veszteséget jelentett a társaságnak, így a városnak. És az idei évben ez a veszteség tovább nő, mert a projekt még idén is tartott.

A NAGESZ esetében a belső ellenőrzés által feltárt hiányosságokra szerettem volna június 30-ig egy beszámolót kérni a megtörtént intézkedésekről, de ezt a Fideszes többség elutasította.

A tavalyi évben kereskedelmi-szolgáltató övezetté minősítette a közgyűlés (fideszes többsége) a volt Thury-pályát és környékét. Akkor ezt elhamarkodottnak éreztem, amit szóvá is tettem. Mára kiderült, valóban az volt. A rendezési terv tárgyalásakor most épp lakóövezetté minősítette a közgyűlés ezt a területet. Állítólag érkezett vállalkozói igény arra, hogy itt 36 lakótelek kerüljön kialakításra. Már csak az ott működő teniszklub helye kérdéses, amire Dénes Sándor annyit mondott: ". A tenisszel kapcsolatosan: nyilván egyeztetni kell az ottaniakkal. Az Ady utcában találhatók teniszpályák, tehát ott is lehetne lehetőséget kínálni. "

Zárt ülésen tárgyaltuk a Netta cégcsoport gazdálkodását. Ugyan ezt sérelmeztem az ülés elején a zárt ülést ezesetben, mivel köztulajdonban lévő cégekről van szó, amiből kettő közszolgáltatást is végez, ez persze nem hatott meg senkit. Így most csak a határozatokra támaszkodhatok: A Netta-Pannonia Környezetvédelmi Kft. 259,8 millió Ft , a Futurus-Pannonia Kft. -11.2 millió Ft , a Viridis-Pannonia Kft. -128.1 millió Ft eredménnyel zárt. Amit ma még nehéz megjósolni, hogy az új hulladékgazdálkodási rendszer mekkora terhet ró a városra, de sok jó nem ígérkezik. Amúgy sérelmeztem azt, hogy az ügyvezető az éves bér 80%-ának megfelelő jutalmat kaphat. Álláspontom szerint köztulajdonban lévő cégeknél ez kifogásolható a tulajdonos részéről. Még mindig tisztább helyzetet teremt, ha az ilyen esetekben magasabb bért fizetünk, és a jó teljesítményt max. 3 hónap jutalommal díjazzuk.

A legutóbbi közgyűlésen szerepelt egy napirendi pont (8.), mely a településrendezési terv módosításával foglalkozott két változtatási igényt tárgyalva. Ezek közül az egyik változtatási igény arra szólt, hogy egy vállalkozás a SAJÁT tulajdonában lévő területén napelemes kiserőművet szeretne létesíteni Kisfakostól délkeletre illetve Pogányszentpétertől északra, de Nagykanizsa közigazgatási határán belül. Egy ekkora projekt kb. 1 milliárd Ft értékű beruházást jelent, nem beszélve az utána keletkező iparűzési adóról, foglalkoztatási hatása minimális az építés után.

Ezen területeket jelenleg általános mezőgazdasági területbe sorolja a rendezési terv, így első lépésként szükséges lenne a terület átsorolása különleges területté, hogy a további előkészületek folytatódhassanak. Erről szólt az érintett vállalkozás kérelme az önkormányzat felé. Dénes Sándor polgármester támogató javaslattal terjesztette a közgyűlés elé a határozatot, de legnagyobb meglepetésünkre a Fidesz - azzal az indokkal, hogy ezek jó minőségű termőföldek, nem itt kellene ezt megvalósítani - elutasította azt. Megjegyzem, a terület a vállalkozás tulajdonában van, így akkor sem kényszeríthető intenzív mezőgazdasági művelésre, ha a városvezetés ezt szeretné.

Így meggátolva, hogy Kanizsa mellett egy kb. 1 milliárd Ft értékű környezetbarát energiatermelő projekt további előkészítése és esetleg megvalósulása megtörténhessen. Döbbenten állunk előtte.

Vajon mi alapján jutottak a fideszes kollégák erre az elhatározásra? Miért van az, hogy az a város, mely élen szeretne járni a megújuló energiák terén, csuklóból lesöpör egy ilyen javaslatot anélkül, hogy erről később esetleg a megvalósíthatósági tanulmány készítése során vitázni lehetne? Kaposváron a Fidesz simán átengedi a gumiégetőt, Kanizsán a napelemes erőművet (mely az egyik leginkább környezetbarát technológia) pedig megakadályozza. Van ennek köze Paks2-höz? Vagy más érdekcsoportot kíván a helyi Fidesz e téren pozícióba hozni? Ha tényleg olyan jó ez a termőterület, és a város vezetése szeretné ezt mezőgazdasági művelésben látni továbbra is, akkor városvezetés ajánlott fel más helyszínt, ahol a beruházás megvalósulhat, tárgyalt egyáltalán erről a vállalkozóval? Megvizsgálta a városvezetés a döntés előtt az alternatívákat? Ha az ipari park bővítéséhez vesz területeket a város (a kormány) akkor is csak rossz termőterületeket fog vásárolni, és a jókat kihagyja, még ha útban is van? Hogy is van ez?

Azért a sok kérdés, mert szerintem ez a döntés egyáltalán nem volt előkészítve, főleg az elutasító döntés nem. Ha zöld lámpát kapott volna a beruházás a közgyűlés által, akkor még rengeteg ponton avatkozhatott volna be a város a folyamatba, közmeghallgatást lehetett volna tartani, megnézni más hasonló projekteket, stb. De nem kellett nekik. (Pár éve a javító-nevelő intézet esetében ugye minden követ sikerült megmozgatni.) Remélem azért a vállalkozó kedvét nem vette el a dolog, és lesz még lehetőség tárgyalni ezt a témát.

Fotó: pixabay.com