Horváth Jácint

Új kérők legyeskednek a zalai rádiófrekvenciák körül

2017. február 26. - Horváth Jácint

Január végén járt le két zalai rádiófrekvencia pályáztatása, melyen eldől, hogy a következő években ki üzemeltethet ezeken a frekvenciákon rádióadókat. A Helikon Rádió keszthelyi 99,4-es és a kanizsai 95,6-os frekvenciáiról van szó konkrétan, melyeken most a Helikon Rádió adása hallható. A Helikon Rádió pályázott is ezen két frekvencia további üzemeltetésére. Ugyanakkor mindkét helyen megjelent 1-1 új, nem zalai kötődésű pályázó, lássuk egyenként.

A kanizsai frekvenciára kanizsai székhelyű cég nem pályázott. Benyújtotta viszont pályázatát a dtm Media Hungary Kft., melynek székhelye Budapesten van, tulajdonosa pedig abasári illetőségű. A cég nem lehet ismeretlen kanizsai körökben hiszen eddig két városi közbeszerzésen is nyertesként hirdették ki. Az első kanizsai "sikere" 2014. szeptemberében a volt, és a kerékpárkölcsönző rendszer kialakítása kapcsán láthatott el szemléletformáló tevékenységeket 9,9 millió Ft-ért. (Cseresnyés Péter polgármesterségének utolsó hónapjában került megkötésre a szerződés.) A második, Dénes Sándor által aláírt szerződés szerint pedig a Ligetváros szociális célú rehabilitációja projekt kapcsán 17,6 millió Ft értékben kapott megbízást ún. soft tevékenységekre 2014 végén. A közbeszerzési adatbázis szerint közbeszerzést csak Kanizsán nyertek eddig, az előbb említett két megbízást. Így a kanizsai önkormányzattal régóta kapcsolata van, talán nem véletlen, hogy pályázott. Míg korábban a Kanizsa Médiaház Nonprofit Kft. létrehozására irányuló koncepcionális anyagban felmerült a rádió indításának lehetősége, a Médiaház nem pályázott a frekvenciára.

Keszthelyen kissé más a helyzet, itt a a Helikon Rádió mellett az LB Rádió Kft. a másik pályázó. Ez utóbbi egy teljesen új, 2017 január 11-én alapított társaság, melynek tulajdonosai Dr. Litter Zsuzsanna és Dr. Bíró Balázs, előbbi tulajdonos budapesti, utóbbi pécsi lakhellyel rendelkezik a cégadatok szerint. Ezen a néven működik ügyvédi iroda is Budapesten: Litter És Bíró Ügyvédi Iroda (székhelye: 1117 Budapest, Hauszmann Alajos u. 4/D). Amellett, hogy médiajoggal kapcsolatos ügyekben is feltűnik nyilvánosan elérhető iratokban a cég neve, érdekesebb egy cikk, ahol a pecsistop.hu internetes újság 2014-ben úgy fogalmaz: "Dr. Bíró Balázs neve már 2012 októberében is feltűnt, mint az egyik jól kereső külsős tanácsadó: akkor az hangzott el róla egy MSZP-s sajtótájékoztatón, hogy a médiajogász Belénessy Csabával, a Magyar Távirati Iroda (2012 decemberében nyugdíjba vonult) vezetőjével is jóban van, és 2010 és 2012 októbere közt 27,6 millió forintjába került az adófizetőknek." Ugyanezen írás alapján Bíró a földpályázatokon is jól szerepelt korábban, illetve Németh Szilárd rezsibiztost is képviselte már. Így a kormányközeliség biztosított ebben az esetben is. Ugyanakkor Belénessy neve a Kanizsa Médiaház Kft. kapcsán is többször előkerült már, és nem titkolt a kanizsai és keszthelyi televíziók szoros együttműködése sem, így a médiában a két város párhuzamos utakon jár.

Hamarosan döntés várható a frekvenciák ügyében, és kiderül, hogy július 16-tól ki szolgáltathat műsort ezen a két frekvencián. Még az is lehet, hogy az új cégek megjelenése akár az Andy Vajna által tulajdonolt Rádió 1 bejövetelét jelentik?

radio-1603230_1280.jpg

 

Mészáros Lőrinc közeli cég gazdagodik a Kanizsa Hetilap nyomtatásán és terjesztésén

A január 25-én megjelent közbeszerzési hirdetmény szerint a "Mészáros Lőrinc"-hez több szállal kötődő Pannon Lapok Társasága (PLT) nyerte el, 2017-re nettó 17.676.225 Ft-ért a Kanizsa Hetilap nyomtatását és terjesztését. A közbeszerzési pályázatra csak egyetlen pályázó volt, a későbbi nyertes. A szerződés szerint a 21.080 példányban megjelenő újság nyomtatása és terjesztése minden héten nettó 392.805 Ft-ba kerül.

A Zalai Hírlapot is kiadó Pannon Lapok Társaságát néhány hónapja vette meg a Mediaworks, majd az egész vállalat más megyei lapokkal együtt Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségébe került.

A január óta bulvár dizájnnal, "természetesen" narancs színű fejléccel megjelenő lapban már régóta nem számolnak be az ellenzéki képviselők sajtótájékoztatóiról. (Talán a Habony-féle Lokál-t szeretnék másolni, ami szintén betette a lábát a városba.) Korábban még néha előfordult, hogy egy-egy ellenzéki interpellációra adott válasz megjelenhetett, de ma már ilyen véletlenül sem történik meg. Ellenben minden számban nagy szerepet kap a város vezetőinek és az országgyűlési képviselő fényezése, dicsőítése. Bezzeg, ha visszanézünk korábbi lapszámokat 2010 előttről, ott még javában szerepeltek a helyi politikai élet történései. Azonban a média mai helyzete alapján sajnos ez a folyamat nem egyedi, sőt a helyi lapok esetében szokványos.

Azonban a közbeszerzési eljárás kapcsán felmerült bennem még egy kérdés.

Az újságot az a Kanizsa Médiaház Kft. adja ki, ahol Belénessy Csaba havonta nettó 400.000 Ft-ért kapott megbízást. Belénessy ugyanakkor az ezen a közbeszerzésen nyertes Pannon Lapok Társaságánál is tanácsadóként dolgozik, saját Facebook adatlapja szerint. Amennyiben ez valóban így van: elképzelhető, hogy nem ütközik a közbeszerzési törvény összeférhetetlenségi szabályaival, de hogy morálisan kifogásolható, az biztos. Szerintem azonban a törvény szellemével biztosan nem fér össze, az ugyanis így fogalmaz: "25. § (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását." Hát ez nem sikerült.

Ugyanakkor azt tudjuk, hogy a város vezetése már régóta nem foglalkozik ilyesmi kérdésekkel, erre bizonyíték a Kanizsa Rehab Kft. ügyében korábban nekem küldött válasz. Erre továbbra sem számíthatunk, amíg a Fidesz vezeti ezt a várost.

 

15965860_1933290640227037_6830400450378100023_n.jpg

Szabálytalanul használt fel 13,5 millió Ft-ot a Kanizsa Rehab Kft.

Adalékok egy folyamatban lévő ügyvezetői pályázathoz

Ma van a határidő a Kanizsa Rehab Kft. ügyvezetői tisztségének pályázatára. (Én sem vettem anno észre, hogy az előterjesztő vasárnapi napot adott meg.) Ennek kapcsán találtam az alábbi augusztusi Pénzügyi Bizottsági előterjesztést, amely a belső ellenőrzésről szól, annak idei megállapításait tartalmazza. 

A Kanizsa Rehab Kft-re (korábbi nevén Nagykanizsai Szociális Foglalkoztató Nonprofit Kft.) tett magállapítások egészen megdöbbentőek, idézetek következnek:

"Kiemelkedő jelentőségű szabálytalanság a Nagykanizsai Szociális Foglalkoztató Nonprofit Kft. részére nyújtott 13.500.000 Ft támogatás felhasználásának ellenőrzésekor lett megállapítva." - Ezt a pénzt az ügyvezető 2014. végén kérte likviditási problémák megoldására.

"... megállapítást nyert, hogy a támogatást nem a támogatási szerződésben felhasznált célra használták fel. A támogatást a Kft. által foglalkoztatott, nem megváltozott munkaképességű dolgozók (varrodai, adminisztrációs és egyéb munkakörökben foglalkoztatottak) bérköltségének és szociális hozzájárulási adójának fedezetére számolták el." - holott a támogatási szerződés szerint kizárólag megváltozott munkaképességű munkavállalók bérköltségére lehetett volna használni!

"Kiemelt jelentőségű szabálytalanságként lett megállapítva, hogy a Nagykanizsai Szociális Foglalkoztató Nonprofit Kft. 2015. évben 60.000.000 Ft önkormányzati támogatásban részesült annak ellenére, hogy az előzőekben leírt, 2014. évi 26.000.000 Ft támogatással nem szabályszerűen számolt el, továbbá a 13.500.000 Ft támogatás felhasználását nem a támogatási célnak megfelelő kiadásokkal támasztotta alá a vizsgálat során."

Az intézkedési tervben a Kanizsa Rehab Kft. vállalta, hogy 2016. június 19-ig visszafizeti a szabálytalanul felhasznált 13.500.000 Ft támogatási összeget. (Kamatokról nem esik szó, jóllehet a minden más támogatás visszafizetés (pl. EU-s fejlesztési források) esetében ez további költséget jelent.) Az előterjesztéshez mellékelt kimutatásban az látszik, hogy a visszafizetés csak július 19-én történt meg, nagy valószínűséggel a lentebb említett plusz támogatásból.

Korábban írtam már itt a Kft. egy szerintem eléggé aggályos ügyéről, aminek a végén semmi intézkedés Dénes Sándor polgármester, mint a tulajdonos önkormányzat vezetője részéről, és szerintem ennek sem volt semmi következménye. Vajon a Felügyelő Bizottságot tájékoztatták az ügyről? Ha igen, az hozott valamiféle döntést?

Ennek folyományaként a Kft. idén júniusban 25.000.000 támogatást kért az önkormányzattól, amelynek Fideszes többsége azt megszavazta. Az előterjesztésben elhallgatták a fenti belső ellenőrzést, pedig a júniusi közgyűlés időpontjáig a Kft-nek már vissza is kellett volna fizetni a támogatást. Emellett a cég számára az önkormányzat elengedte a bérelt helyiségek bérleti díját, ami további 3.769.000 Ft-nyi támogatást jelent 2016. év második félévére. Ez utóbbi adat a Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. üzleti tervének októberi módosításakor lett számszerűsítve.

A Kanizsa Rehab Kft. pénzügyi helyzete nem lehet a legjobb a fenti okok és a féléves beszámolója alapján. Rájön még erre, hogy az új ügyvezetői pályázatot úgy írta ki a város (az 5 éves megbízás december végén jár le), hogy az új ügyvezetőnek nem szükséges vezetői tapasztalattal rendelkeznie. A polgármester indoka: "ezzel fiatal, agilis jelölteket fosztanának meg a pályázás lehetőségétől."

Valóban vezetői tapasztalat nélküli ügyvezető kell ennek a Kft-nek az élére? Pont ellenkezőleg, ide majdhogynem válságmenedzselés szükséges tapasztalattal, empátiával, hozzáértéssel. Nem tudom, hogy a jelentkezők között lesz-e ilyen, de remélem igen, és remélem azt is, hogy ez a cég a jövőben fenn tud maradni, mert jó vezetés mellett hatalmas esélyt jelenthet a megváltozott munkaképességűek számára.

29055_n.jpg

Nagykanizsa sereghajtó lett

A TOP források esetében hátulról figyeljük a mezőnyt

A Kormány 2016. október 13-án döntött arról, hogy megemeli egyes megyei jogú városok kereteit, amelyet dedikáltan csak azok költhetnek el a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretéből. Országosan 11 megyei jogú város részesül így többlettámogatásban, míg 11 város nem. Nagykanizsa sajnos ez utóbbiak között van, nem kapott többlettámogatást, továbbra is 7,94 Mrd Ft-tal számolhat és tervezhet.

Így az a sajnálatos helyzet állt elő, hogy nemcsak abszolút értékben, hanem – ami összehasonlíthatóan mutatja az egymáshoz viszonyított helyzetet - egy főre vetítve is az utolsó helyet foglalja el a város a jogosult megyei jogú városok közül.

 

A TOP megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlása az egy főre jutó támogatás alapján

 

Megyei Jogú Város

Eredeti keret (Mrd Ft)

Plusz forrás (Mrd Ft)

Új keret (Mrd Ft)

Lakosság (KSH, 2016) (fő)

Támogatás egy főre (Ft)

1.

Szekszárd

6,86

5

11,86

32 844

361 101

2.

Zalaegerszeg

11,2

5,6

16,8

58 829

285 573

3.

Tatabánya

13,17

4,43

17,6

66 362

265 212

4.

Salgótarján

9,2

0

9,2

35 188

261 453

5.

Nyíregyháza

24,63

5

29,63

118 058

250 978

6.

Békéscsaba

13,23

1,7

14,93

60 126

248 312

7.

Eger

11,08

2,37

13,45

54 480

246 880

8.

Sopron

10,81

4,26

15,07

61 887

243 508

9.

Kaposvár

14,75

0

14,75

63 186

233 438

10.

Pécs

31,4

1,34

32,74

145 347

225 254

11.

Miskolc

35,26

0

35,26

158 101

223 022

12.

Hódmezővásárhely

9,84

0

9,84

44 401

221 617

13.

Szombathely

14,53

2,7

17,23

77 973

220 974

14.

Veszprém

11,54

1,74

13,28

60 392

219 897

15.

Debrecen

43,32

0

43,32

203 059

213 337

16.

Dunaújváros

7,43

2,15

9,58

45 354

211 227

17.

Szolnok

15,19

0

15,19

72 333

210 001

18.

Szeged

33,87

0

33,87

162 621

208 276

19.

Kecskemét

23,11

0

23,11

111 724

206 849

20.

Székesfehérvár

17,06

1,5

18,56

98 207

188 989

21.

Győr

21,6

0

21,6

129 568

166 708

22.

Nagykanizsa

7,94

0

7,94

47 683

166 516

 

Döbbenetes, hogy a Nagykanizsához képest jobb gazdasági adatokkal rendelkező városok is relatíve több forrást kapnak a felzárkózást segítő, versenyképességet növelő EU-s pénzekből. Így ez a forráselosztás nemhogy a felzárkózást, mindinkább a különbségek további növekedését vetíti előre - Nagykanizsa kárára.

Újfent jól látszik, hogy Cseresnyés Péter és Dénes Sándor nem képesek érvényesíteni Nagykanizsa érdekeit az Uniós források elosztása során. Ezzel mind a város, mind pedig térsége hátrányt szenved a többi városhoz képest. A kormány a be nem tartott ígéretei (ipari parki területek megvásárlása állami forrásból, déli elkerülő út megépítése 2018 márciusig) után már úgy tűnik, hogy szándékosan bünteti a várost. Most épp azzal hogy, a TOP forrásai esetében a legkevesebbet ítéli Nagykanizsának.

Ingyen sem kell az új - megszűnnek az ingyenes plakátragasztó helyek

Módosítás előtt a köztéri hirdetések szabályozása Kanizsán - "társadalmi szükségletek" alapján

Nagykanizsa MJV Önkormányzatának képviselő testülete jövő heti ülésén tárgyalja a "Javaslat a reklámok és hirdető-berendezések elhelyezésének szabályairól szóló 12/2013. (III.4.) önkormányzati rendelet módosítására" című előterjesztést, aminek ugyan a címe nem különösebben izgalmas, a tartalma annál inkább érdekes.

Maga az előterjesztés és a hozzákapcsolódó határozati javaslat arról szól, hogy város területén található összes (14 db) ingyenes plakátragasztó helyet meg kívánja szüntetni. Az igaz, hogy ezek jelenlegi állapotukban nem túl esztétikusak, sőt rondák, és cserére szorulnának. Ugyanakkor a várossal szerződésben álló reklámgazda, a Simicska érdekeltségű Publimont Kft. felajánlotta, hogy ingyen újakat helyez ki, és azokat a szerződés keretében ingyen karbantartja. Tiszta helyzet, végülis ezért (is) fizetünk közvetve a reklámgazdának. (Az persze más kérdés, hogy a Fidesz támogatásával hogy is lehetett ez a cég a reklámgazda Kanizsán.)

Itt jön a fordulat: a város vezetése elutasította a felajánlást, sőt, a meglévőket leszerelteti, megszüntetve ezzel az ingyenes plakátragasztó helyeket Kanizsán. (Az erről szóló levelezés a belinkelt előterjesztésben megtalálható.)

Az indok a legjobb: "Miután azonban úgy látjuk, hogy az ingyenes plakátragasztó helyek nem valós társadalmi szükségletet elégítenek ki, e lehetőséggel nem kívántunk élni." Hát ez meg micsoda? Milyen "társadalmi szükségletfelmérést" végzett a város ebben az ügyben? Lehet erről vitatkozni, hogy kell-e vagy nem az ilyen hirdetőhely, de akkor vessük már fel azt is, hogy az a baromi sok óriásplakát miféle valós társadalmi szükségletet elégít ki? Az persze kell, ami a Kormány dezinformációit továbbíthatja, az ingyenes, amit még ki is cserélnének újra, az nem? Szeretném én látni azt a "társadalmi szükségletfelmérést" - de azt gyanítom, nem fogom.

hirdeto.jpg

Kép: ingyenes hirdetőtábla a Rózsa utcában (forrás: Google Maps)

süti beállítások módosítása