Mindannyian emlékezünk, hogy Orbán 2015-ben, lassan 4 éve(!) írta alá Dénes Sándorral a Modern Városok Program megállapodást melyben szerepel a kanizsai sportcsarnok építése sok más meg nem valósult beruházás mellett. Hatalmas mellénnyel jelentette be Cseresnyés és Dénes múlt év elején, hogy a kormány 8,8 Mrd Ft-ot szavazott meg a sportcsarnok építésére (és további 6,2 Mrd-ot az új uszodára, de erről nincs még kiírás). Azt is elmondták, hogy 2019 végére kész lesznek a beruházások! Tavaly a kampányban még néhány gödröt is ástak, félrevezetve a választókat, mintha megindultak volna a beruházások.

Az egész komplexum helyett most az I. ütemre írták ki a közbeszerzési eljárást, ami maga a sportcsarnok, a 3 kiegészítő, edzőtermeket tartalmazó épületre nem. A mérete az először tervezettnél kisebb, de ennek helyességéről már korábban írtam. A második ütemre is van utalás a felhívásban (alább bemásoltam), de gyanítom, ha lesz rá pénz valaha, akkor valamelyik választás előtt bedobják megint (hogy ebben a formában van-e rá szükség az persze megint kérdés számomra). Én szívesebben látnám itt, ezen 3 épület helyén az ígért versenyuszodát.

Március 5. a közbeszerzésre a benyújtás határideje. Reméljük nem járunk úgy, mit Fehérvár. 

Az már biztos, hogy a korábban ígért idei év végére nem készül el, de reméljük, hogy legalább elkezdődik. Mindezek ellenére a 2019. végi átadást jelző tábla a mai napig kint van. A megalapozó tanulmányok (amelyekből a fenntartás jövőbeli költségei kiderülhetnének) továbbra sem nyilvánosak.

Tervezett 2. ütem:

A sportcsarnokhoz fésűs elrendezéssel kapcsolódó sportközpont. 
Az első fésűje földszinten a 4 sávos tekepályát és a park felé nyíló bérleményi területeket, az emeleten lakossági célokat szolgáló közösségi edző termeket, szaunát, gyermekmegőrzőt és közösségi termet tartalmaz. 
A második fésű nagy belmagasságú multifunkcionális edzőtermeket, asztalitenisz, súlyemelés, cselgáncs tartalmaz. 
A harmadik fésűben földszinten az egyesületi központ önálló közterületi bejárattal és a sportolói edzőterem szaunával az emeleten pedig birkózó és ökölvívás edzőtermei kaptak helyet. 
A sportközpont nettó alapterülete 4078 m2. 

A csütörtöki (november 29.) közgyűlésre készült előterjesztések között szerepel az iparűzési adó kedvezmények megnyirbálása és az építményadó jelentős emelése.

Az iparűzési adót eddig csak azoknak vállalkozásoknak kellett fizetnie, amelyek adóalapja évente 2,5 millió Ft felett volt, ez jövő évtől 2 millió Ft-ra csökken. Így a KATA-s egyéni vállalkozások egy része is bekerül ebbe a körbe, akik jellemzően a legalacsonyabb bevételű vállalkozások, és eddig mentesültek az adó megfizetése alól. Ezzel 65 millió Ft pluszbevételt szeretne a város.

A város összes adóbevétele folyamatosan csökkent az elmúlt években, ami már a napi működést teszi egyre nehezebbé, ezt kell ellensúlyozni ezekkel a megszorításokkal. Aztán hogy majd kiadási oldalon is lesznek-e hasonló intézkedések, a költségvetés előterjesztésekor kiderül 2019 elején.

Nagyon árulkodó az iparűzési adóról szóló előterjesztés egyik mondata: "Az elmúlt időszakban az adózók számára több olyan döntés született kormányzati szinten, amely a helyi iparűzési adókötelezettségük csökkenését eredményezte." Erre csak azt lehet mondani, ha a kormány ezt elveszi az önkormányzatoktól, akkor a központi költségvetésből miért nem adja vissza? Nyilván, mert ott sincs pénz erre. 

Ezek a megszorítások jól illeszkednek abba sorba, amit az Orbán-csomag részeként az elmúlt hónapokban már láttunk: lakástakarék-pénztárak ellehetetlenítése, cafeteria felszámolása, elbocsátások, munkavállalók jogainak csorbítása, stb.

Vajon a kamara és az egyéb érdekképviseletek tiltakoznak majd a tervezett döntések miatt?

A május végén újra bejelentett sportcsarnok-beruházás (multifunkciós rendezvénycsarnok) számomra egy igazán jelentős meglepetést tartalmazott. Mégpedig az, amely a méretére vonatkozik. Az MTI szerint:

"a keleti városrészben épülő sport- és rendezvénycsarnok állandó lelátóin 1800-an, mobil lelátókon további 1200-an foglalhatnak helyet, de egy-egy színpadi rendezvény idején még 2000 néző fér el a küzdőtéren."

Ez jelentős elmozdulás a 2015-ben, Orbán kanizsai látogatása után egy hónappal elfogadott beruházási tervhez képest, mely ma is érvényben van:

"Nézőtér

- lelátókon kialakított, legalább 3000 néző elhelyezésére alkalmas fix ülőhelyek"

Az azóta készült dokumentumokban aztán következetesen ezt a 3000 ülőhelyet emlegették, amit bővíteni lehet mobil lelátókkal. Egy sportcsarnok méretét, ezáltal fenntartási költségeit alapvetően befolyásolja a fix ülőhelyek száma. Már a 2015-ös döntésnél is kifogásoltam a 3000 fix ülőhelyet, amit mobil lelátókkal még tovább növelhettek volna. Még a Kanizsánál közel 2x nagyobb Szombathelynek sincs ekkora csarnoka. Ekkor én kb. 2000 fix ülőhelyet javasoltam, mire a polgármester és az alpolgármester is ellenem szólt utána. Mára kiderült, 1800 fix ülőhely lesz a csarnokban, ami mobil lelátókkal további 1200-al bővíthető.

Persze egyéb rendezvények (pl. koncertek) esetén további kb. 2000 hely áll rendelkezésre a küzdőtéren, de ez a méretet jelentősen nem befolyásolja.

Nagyon nem mindegy, hiszen a város iparűzési adó bevétele évről-évre csökken, és egy ilyen csarnok fenntartásához további 1-200 millió Ft biztosítása szükséges a bevételeken felül! Minél nagyobb csarnok, annál több. És csak tavaly 200 millió Ft-tal csökkent az iparűzési adó bevételünk.

Persze a pontos számokat nem hajlandó a város kiadni a közpénzen készülő tanulmányok továbbra is szupertitkosak, azokat a helyiek nem ismerhetik meg. Ugyanakkor az iskolák bevételeire nem számolhatnak, a KLIK-nek nincs pénze testnevelés órákat tartani az új csarnokban, és a sportegyesületek közül is csak 1-2 engedheti majd magának a ki tudja mennyire borsos bérleti díjakat. (Párhuzamosan a kézilabdázók újítják fel maguknak a volt NTE csarnokot, míg a focisták a Bányász-csarnokot).

A csarnok helyén álló tábla pedig büszkén hirdeti, hogy jövő szeptemberre lesz kész. (ahogy az uszoda is). Persze nem lesz, hisz még a közbeszerzés sincs kiírva, így talán 2020-ban elkészül. Addig pedig még sokszor bejelentik majd, hogy el fog ez készülni, ahogy az elmúlt 3 évben tették - hiszen immár 3 éves ígéretről van szó.

Meggyőződésem, hogy mindannyiunk számára kiemelt fontosságú, hogy a következő évek kanizsai projektjeinek előkészítése a lehető legnagyobb nyilvánosságot kapja, hiszen ezek a beruházások hosszú évekre befolyásolják a város életét, működését. Sajnos eddig nem küldte meg számomra a városvezetés az előkészítő anyagokat, de (remélem) az egyik projekt elől elhárult az akadály, hogy nyilvánosságra kerülhessenek az előkészítő anyagok.

Miért is fontos ez?

Ezek a projektek (sportcsarnok, uszoda, ferences rendház átalakítása, Erzsébet téren a volt nyomdaépület konferenciaközponttá és szállodává alakítása, zöldterület-fejlesztés) jelentős mértékben határozzák meg a város képét, Kanizsa jövőjét. Ugyanakkor jelentős terhet ró a városra a fenntartásuk a jövőben. A négy projekt több száz millió forinttal is növelheti a működési kiadásainkat, ezért is fontos látni, hogy milyen tervezett bevételekkel számolnak az előkészítés során.

Sajnos a város vezetése nem érzi úgy hogy ezeket az előkészítő dokumentumok a nyilvánosságra tartoznának, ezért kérem külön a nyilvánosságra hozatalt. Nem csak a sajtótájékoztatókon elhangzó öntömjénező 1-2 mondatra vagyunk kíváncsiak, hanem fejlesztés hatásait remélhetőleg feltáró, és a működéssel kapcsolatos kérdésekre választ adó tanulmányokra.

A ferences kolostor hasznosításának előkészítésére 2 tanulmány szerződésével találkoztam eddig nettó 23 millió Ft értékben (a két tanulmányt készítő cég ügyvezetője azonos). 

A mai levél, mely két tanulmány nyilvánosságát kéri:

"Tisztelt Polgármester Úr!

Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2017. augusztus 31-i közgyűlésén a 9. napirendi pontnál (Polgármesteri tájékoztató, a napirendi pontot Karádi Ferenc alpolgármester úr vezette le) megfogalmaztam egy kérést, melyre a mai napig nem kaptam választ, így azt szeretném megismételni. A ferences kolostor felújítása kapcsán korábban kértem az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok megküldését vagy nyilvánosságra hozatalát, mivel azok véleményem szerint közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. Akkor Önök ezen kérésemet ily módon megtagadták azzal az indokkal, hogy nincs döntés a projektről, és ezek a tanulmányok döntéselőkészítő anyagnak számítanak, amelyek nem nyilvánosak.

Ugyanakkor a hivatkozott előterjesztés tartalmazza, hogy a projektről a döntés megszületett, így elhárult az Önök által korábban hivatkozott akadály, hogy a tanulmányok, melyeket az előkészítési fázisban készíttettek, nyilvánosságra kerülhessenek. Az alábbi előkészítő tanulmányokról van tudomásom:

Tanulmány címe: Nagykanizsai Ferences Rendház Turisztikai Vonzerőfejlesztése

Készítő: Magyar Kastélyprogram Kft.

Megbízási díj: 7.000.000 Ft + ÁFA

Tanulmány címe: Kanizsa kulturális látogató, és gasztronómiai központ kialakítása az egykori Ferences rendházban

Készítő: Oppidum-Civitas Projektlebonyolító Kft.

Megbízási díj: 16.000.000 Ft + ÁFA

Kérem, hogy fenti tanulmányokat a város honlapján hozzák nyilvánosságra, vagy számomra azokat küldjék meg (a tanulmányokkal kapcsolatban az én szándékom is a nyilvánosságra hozatal). Úgy gondolom, hogy ezek a város által tervezett projektek nagy jelentőséggel bírnak a jövőre nézve, mind a megvalósításuk, mind működésük, mind a későbbi fenntartásuk kiemelt figyelmet igényel, ezért a lehető legszélesebb nyilvánosság biztosítása elvárható velük kapcsolatban.

Tisztelettel

Horváth Jácint

önkormányzati képviselő"